Mostanában a hozzánk forduló családok többségénél szóba került, hogy mennyire fontos, hogy a szülők egyetértsenek a gyermeknevelés területén (is).
A gyermek szempontjából nem kérdés, hogy mennyire fontos, hogy szülei ne mondjanak ellent egymásnak a gyermek előtt. Ez adja a korlátot, a világos határokat, ettől érzi magát biztonságban.
De, hogy a szülők szempontjából ez mennyire fontos, az talán még nem hangzott el elégszer.
Hogyan lehet tekintélye egy szülőnek, ha szülőtársa a gyermekük előtt kérdőjelezi meg?
Milyen példát lát a gyerek? - Így lehet beszélni anyával/apával? Csoda-e, ha kamaszkorában egyre szemtelenebb hangot üt meg?
Minden párnak ajánlom, tartsák be, hogy a gyermekük előtt nem vitatják a társuk döntését az egyes nevelési helyzetekben. Természetesen lehet nem egyetérteni, vitatni a döntést. Ezt azonban mindig kettesben tegyék. Beszéljék meg, mi nem tetszett egyiküknek, alakítsanak ki közös álláspontot és a továbbiakban azt képviseljék közösen a gyerek előtt.
PÁRUNK TISZTELETE ERRŐL IS SZÓL!
A családban ezt bármikor el lehet kezdeni - ha eddig nem ez volt a gyakorlat a gyermeknevelés területén -, arra viszont készülni kell, hogy a gyermek először majd nem érti a helyzetet, próbálkozni fog a szülői egység megbontásával, de ha kitartóak vagyunk, fantasztikus eredménye lesz.
A még gyermektelen pároknak ebben az esetben viszonylag könnyű dolguk van, "elég" ha megfogadják és később, a gyermek megszületésétől alkalmazzák.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése